Pomogyi József
Tanár, néprajzi gyűjtő
Született Mosonmagyaróváron. Gyermekként szüleivel Kőszegre költözött. Iskolai tanulmányait Kőszegen végezte. Itt tanult a Tanítóképzőben is.
A kőszegi képzőből Dékánfalvára került (most Horvátország) tanítónak, majd jött a háború. A hadifogság urtán Uraiújfalu, Szentivánfa, Szeleste, majd Nagyeresd iskoláiban tanított. Az iskola körzetesítéskor a nagygeresdi felsősökkel együtt ő is a vasegerszegi iskola tanára lett.
1957-ben helyezték át Szelestéről Nagygeresdre. Itt lakott haláláig. Inenn járt át a vasegerszegi iskolába.
Közben tovább tanult. 1965-ben szerezte meg tanári diplomáját.
Amikor a geresdi iskola felső tagozata megszűnt, akkor merült fel benne az ötlet: ne álljon üresen a tanterem, legyen benne a falunak múzeuma!
Idekerülésétől fogva gyűjtötte a falu és a környék néprajzi tárgyait, eszközeit, és a szellemi örökség relikviáit, például a népszokásokat. A Falu honlaján www.nagyeresd.hupont.hu a Népszokások is az ő gyűjtése. Eredeti iratai a múzeumban vannak.
Az ötletből 1965 októberében lett valóság. Híre ment az egész országban, hogy egy faluban múzeumot nyitottak.
Ez volt Magyarországon az első Falumúzeum.
Minden évben elment honismereti konferenciákra. Az első években sokat tanult, néhány év múlva már előadó volt, ő tanított másokat.
Így ismerkedett meg Ortutay Gyula professzorral, Lőricze Lajos nyelvésszel, illetve Varga Domonkos népzenekutatóval. Szinte barátainak tartotta őket. Élete végéig nem hagyott fel a honismereti munkával. Sok dolgozata nyert pályázaton díjakat, helyezéseket. Az eredeti kéziratok,vagy a pályázati anyag egy példánya a múzeum gyűjteményének része.
Falukrónikája példaértékű. Ebben a legapróbb, ám fontosnak tűnő részletekre is igyekezett figyelni. A Krónika eredeti példánya a Vas megyei levéltárban van letétbe helyezve.
Gyűjtő munkájába gyakran bevonta tanítványait is.
Nagyon fogékony volt a falu ügyes-bajos dolgaira.
Ha valakit baleset ért, ő volt az elsősegélynyújtó.
1940-ben Kőszegen kapott bizonyítványa szerint a Kőszegi Levente Egylet tanfolyamán Sikeres vizsgát tett ELSŐSEGÉLY NYÚJTÁS-ból.
1955-ben Emléklapot kapott a Magyar Vöröskeresztben végzett jó munkáért. 1959-ben, már nagyeresdi lakosként, Kiemelkedő Társadalmi Egészségvédelmi munkájáért, a"Magyar Vöröskereszt Kiváló Dolgozója" kitüntetést kapta.
Évtizedekig vezette a helyi könyvtárat, gyakran szolgált tanáccsal az olvasnivalóra való tekintettel.
Ő maga is rengeteget olvasott. Semmilyen eseményből nem maradt ki.
Volt például tűzoltó, vagy a színjátszás aktív résztvevője.
2010-ben, a Falunapon, a Nagygeresdiek napja alkalmából a község képviselő testülete Díszpolgári címet adományozott részére.
A kitüntetést Felesége és már nyugdíjas tanárnő leánya, valamint családja vették át.
Ha részt vehetett volna ezen az ünnepségen, nagyon örült volna és büszke lenne rá.
A leírásban szereplő iratok is elkerültek innen. Elnyelte a Savaria Múzeum iratttára.
A mai napig-2012 decdember 4- tudtomal sem az Önkormányzat sem a körjegyzőség nem kapott az elvitt tárgyakról iratokól átvételi elismervényt, sem summásat sem részletest.