Falunk  Szülöttei

  Vagy erős kötelék fűzi Őket a településhez.

 

id. Várallyay György

 (Kisgeres 1900 január 1 Mosonmagyaróvár 1954 auguszutus 7)

 Vegyész mérnök

 

 Született  a nyugat-magyarosrszági Kisgereden 1900 január 1-én egy mintaszerű középbirtokops család hatodik gyermekeként.

Személyében kettős tehetség érvényesüt: a családi házból hozott föld-és mezőgazdaság szeretet, és az új iránti olthatatlan  érdeklődést kielégítő vegyészmérnőki képzettség. Azt a két elemet érvényesitette következetesen egész-sajnos rövid életművében, s vált a magyar agrokémiai tudomány széleskörűen ismert  és elismert egyéniségévé, akinek korszerű és racionális szemléletet, a mezőgazdasági gyakorlatban sokoldalúan hasznosítható(és hasznosított) kutatási eredményei jelentős mértékben járultak hozzá a tudomány terület fejlődéshez.

1923-ban szerzett vegyészmérnöki diplomát a Budapesti Műegyetemen. 1928-ban került az Országos Chemiai Intézez Talajtani Osztályára Budapestre. Itt a 'Sigmond iskola fiatal, lelkes és igéretes-gyakorlatilag egyidős- szakember gárdája(di Gléria János,Párer Károly,Telegdy-Kováts László,Schönfeld Sándor) igazi"tudományos műhellyé" vált, minadannyiukra nagy, egy életre szóló hatást gyakorolva. Az l928-30-ig itt szerzett korszerű agrokémiai szemlélettel került id. Várallyay György előbb a soproni(1931-1933), majd a Debreceni 1933-1936)Vegykisérleti állomás Laboratóriuma élére, ahol igen változatops körülmények között tanulmányozhatta a Növénytermesztés legkülönbözöbb agrokémiai vonatkozásait. Figyelme egyre inkább a talaj felé fordult. Mérelegelte a talajnak azon tuladjdonságait, amelyek a termések nagyságát megszabják, hogy ezek ismeretében hasznos tanácsokat adhasson a nagyobbtermés elérésére. Egy ilyen tulajdonság a talaj un. könnyen oldható(felvehető) tápanyagtartalma. Ennek értelmezése, meghatározása és értékelése id Várallyay György egész életművében központi helyet foglal el és vezérfonalként húzódott végig.

Debreceni munkássága alatt- a táj sajátos természeti adottságainak megfelelően- eredményes kutatásokat és kisérleteket végzett a talajművelés talajjavítás és öntözés szakterületén is

1936-ban visszatért közelebbi szülőföldjére, Észak-Nyugat-Magyarországra, s az Országos Növénytermesztési Kísérleti Intézetnek(1936-1948),majd -átszervezését követően az Agrokémiai Intézet Kihelyezett Ostályánal(1949-1950),később a Mezőgazdasági Kisérleti Intézet Agrokémiai Osztályának(1951-1954) lett munkatársa, majd vezetője, egészen 1954-ben bekövetkezett korai haláláig. Itt korszerű elmélei és laboratóriumi kutatásain kívül jelentős volt tudományos eredményeinek gyakorlatiel terjesztése terén végzett tevékenysége is.

Eredményes munkatársak sorát nevelte ki, akik halállát követően folytatták és tovább fejleszették munkásságát.

A mezőgazdasági tudományok Kandidátusa(1952-ben kapta meg a címet)

Várallyay György mindig egyszerűségre törekedett. Több egyszerű talajfizikai módszert és számítási eljárást dolgoztt ki a talaj vízháztatásának és nedvességforgalmának jellemzésére, amelyeket a talajművelés és öntözési gyakorlat széles körben használt.

Foglakozott a ny-magyarországi kedvezőtlen adottságú térségek talajainak hasznosítási lehetőségeivel, így az erősen cementált B-szint felszinközeli megjelenése miatt sekély termőrétegű cser és kemenesháti talajok javításával. a savanyú talajok meszezésével, a Hanság lecsapolás kérdéseivel.

A talajvizsgálatokra és a kisparcellár szabdföldi kisérletekre alapozott talajhasznosítási/műtrágyázási szaktanácsadási rendszer volt munkáságának legfontosabb, s alapelveiben ma is érvényes alkotása. Ezzel vált a magyar agrokémiai Tudomyány klasszkusává.

 Részt vett az üzemi talaj térképezési módszerek kidolgozásban.

 Mosonmagyaróváron halála után ucát is neveztek el róla.

 

id Várallyay György  Siremléke Mosonmagyaróváon .

 

 

Mesterházy István 

 földbirtokos.

1811 április 3-án született Mesterházy István az 1848-49-es szabadságharc lovassági ezredese.  középiskoláit Sopronban végezte.

1831-ben beállt katonának 32.gyalogezredbe, ahonnét a következő éveben átkerült a nmagyar nemesi testőrséghez. 1837-ben a 6. vértes ezredhezvezényelték, ahol 1846-banszázadosi rangot ért el. 

1848-ban Heves megye nemzetőr őrnagyának nevezték ki. 1849 januárjában a Tiszához Cibakházára helyezték, ahol kitűntbátorságával a két osztrák átkelési kírsérlet visszavaerésekor. Március 1-éna honvédséghez került, mint az I. huszázezerde alezredese. Részt vetta tavasz hadjáratcsatáiban, ahol gyakorlatilag már ő vezettte az eredet. Május 25-énhivatalosan is kinevezték az alakulat élére. Júniusvab a hadsereg átszervezése után hadosztály parancsnok lett. A második váci csatábansikeresen harcolt csapatával. Augusztus 2-án  adebreceni csatában a többszörös Túlerő ellen kénytelenek voltak elhagyni a csatateret.

. A világosi fegyyverletétel után golyó általi halálra ítélték, amit kegelemből 18 év  várfogságra változtatták. Olmüzből szabadult 1853ban anesztiával. 1854 decemer8-án halt meg testvérénél Mesterházán. Egyszerű sírba temették.

1860-ban a környékbeliek-nagy valószínúséggel nagygeresdieke is-megemlékezést tartotta a sírnál.

1871-ben a nagygersdi olvasókör egy obelszket álíratatott a sírra.

1905-ben ezt a siremléket lecserélték a most is láthatóra.

 

 

Dr Mesterházy Ernő.

 A nagygersdi Kastély Építőj. A soproni evangálikus líceumban tanult, majd magyaróvári gazdasági akadémia tanfolyamát elvégezve a Magyar Királyi Tudományegyetemen államtudományi doktorátust szerzett.

 A kastély

 Fotó:Béres Péter.

Született Mesterházán . Meghalt Buenos Airesben. Felesége Eöriszigeti Szigethy Sára.

 Sopron Vármegyénél aljegyző lett. Rövid időután haza ment mestreházai , illetve nygeresdi gazdaságába. Sopronvármegye felkérésére az átmeneti kormány alatt a megye főispánja volt.

 1935ben lett az Országgyűlés Felsőházának tagja, de emellet kitűnően gazdálkodott. A vetőmag nemesítés terén elentős sikereket ért el, és az általa nemesített sörárpa országos hírű lett.

Az elsőkép a Mesterházy Sára unokájától. A második  Várallyay László- kisgerdi ősei vannak-kapcsolatai alapján került ide.

 

- Doktorits Károly

Az 1848-49 szabadságharc Főszázadosa.

  Született 1810 október 8-án Kisgeresden. Nemzetes Vitézlő Doktorits János és felesége Horváth Julianna gyermeke.

 Az Evangélikus vallást követte. Gimnáziumot végzett, majd 1828-ban beállt az 1. huszárezredhez, ahol 1829-ben tizedes,1844-ben pedig őrmester lett.

A tapasztalt huszár altisztet 1848 júl 1-én hadnaggyá, és az arad megyei lovasnemzetőrség-melyet gróf Hadik Ágoston vezetett-segédtisztjévé nevezték ki. E minőségében részt vett a délvidéki harcokban.

Október 19-én áthelyeztékaz alakuló 13. HunyadiHuszár ezredhez.. Ugyanitt már nov 13(1)án fihadnagy, 1849 febr 16-ával alszázados, május 5(1)-én fiszázados(főszázados), és századparancsnok lett.

Komárom első ostroma idelyén( 1848 dec-1849 máj)ezrede 1. századával a várőrségnél teljesített szolgálatot. Későbbi sorsáról nincsenek adataink.

 A Doktorics családnak élő leszármazottja nincsa faluban.. Doktorics Benő gépsznmérnök szintén ennek a családank  saja volt.

A nagygeresdi határban a doktorits tag őrzi a család nevét.

 A Kisgeresdi temetőben van a doktorics család sírja. Mészkő síremlék felirata lekopot, de a szomszéd sírban van egy Doktoricsné  eltemetve.

 

 

 

Doktorics Benő

Gépészmérnök.

Született Kisgeresden1879 .dec 11. meghalt Martonvásár 1958 márc 13.

1897-től a budapesti műegyetemen tanult, ahol 1901-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett.

Az 1906.évi milánói Nemzetközi Kiállításon ezüstérmet kapott. F:M: Szívógépek, gázfejlesztő erőtelpek,mindenféle  tüzelőanyagok felhasználássára valő szerkezete ismertetésésvel.(BP 1934-ben Németül is)

1919-től a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárában(MÁVAG) a mozdonyépítési műhelyszolgálati ügyosztály főnöke,1928-tól gyárfőnök helyettes, 1930-ban nyugalomba vonult.

 Fő kutatási területe: különböző energiafajokkal működő erőgépek tervezése, és szerkeztése. 

1920-ban szabadalmaztatta fügőleges tengejű szélturbináját, ennek szabadalmi irata a falumúzeumban látható másolatban. és fáradtgőzel működő kondenzátoros lokomotívját.

 A függőleges tengelyű szélturbinája a mai kornak megfelelően korszrűsitve. de az eredeti találánmányal megegyez módon működik itt Vas megyében. Egyenlőre amit én láttam. 4 db 

A Szombathelyt elkerülő út söpteiúti körforgalomnál. 1db Sőptén Salköveskút felé a falvégen egy ház kertjében egy kisebb.

Rábapatyon a 84 út mellet sopronfelől menve a baloldalon kettő darab egy egy üzem területén.

1923-ban összenyomott levegővel működő munkaátviteli berendezését.

 Több fajta, évtizedekik működő gőzmozdonyt tervezet. Műszaki cikkei és tanulmányai a szakfolyóiaratokban jelentek meg.

 

 

Balázs Sándor  

Tanár  Író Szinházi Szerző

 

 Született Nagy Geresden 1983 Szepztember 17-én. Meghalt Budapeten1982 éprilis 25-én.

Egyetemio tanulmányai. 1906-ban a Budapesti Tudományegygetem Latin Magyar szakán szereztt Tanári diplomát.

Szentgotthárdon, majd Székelyudvarhelyen, ut5ánna aBudai WQerbőczy István (Ma Petőfi -1982 az író halálakor)Gimnáziumba Tanított. Itt érettségiztette József Attilát magántanulóként.

Felesége Benczássy Judit Írónő.

Leánya H.Balázs Éva történész.

 Költészete:

Első elbeszélése 1897-ben jelen meg a Képes Családi Lapok-ban.

Kezdetben töténelmi drámáival aratott nagy sikert, iy három alkalommal is Ő nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia Száz arannyal jáó pályadíjat. 

Színműveit a Nemzeti Szinház is játszotta. Első sikerét: ""A Feleségünk" című szindarbbal aratta.

Műveiben a kisvárosi élet nfinom megfiyelője volt. Írásait "A Hét"(folyóirat 1899) és  az "Új  Idők adta ki.

 Művei:

            A feleségünk(Szindarab 1914)

            Kisváros (elbeszélés 1920)

           Álarcosok(Színdarab 1921)

           Bikfic Tanár úr ( szindarab 1936)

           A Bakó Lányok (novella 1949)

          Az öregbéres. (Szindarab 1953)

          Darázsfészek (vigjáték Szabó Pál íróval 1954)

           Élve vagy halva (novella 1957)

          Idegen Pénz(novella 1958)

          Érettségi után (szindarab 1958)

         Trézsi Néni kosztosai (Ifjúsági regény 1960)

      A Pomogyi Tanár úrral folytatott levelezés szerint    

          a történet Nagygeresdi gyerekekről szól.

          Nőgyűlölő( Szindarab 1962)

         Tanári notesz és más történetek(novella 1963Reng a föld Itáliában        

          Spatakusz élete és kora( életrajzi regény1964)

         Hannibál a kapuk előtt(életrajzi regény 1967)

         A Tünemény((tárcák elbeszélések 1968)

         Most nevess Ibolyka(Humoreszkek karcolatok 1971)

        A Győzhetetlen Cézár (regény 1972)

 Regényeiben a múlt század nagyreresdi lakó is szerepelnek. Büszke volt szülőfalujára.

Egyik Szinművét Bécsbe is bemutatták.

 A Falumúzeumban örzött levelezés az íróval amit Pomogyi József tanár úrnak köszönhetünk-ELTÜNTETVE EZ IS-  Egyik levele mellékleteként küldött megjelent novellája Lúdas Matyiban.Valószínúleg A tanári Notesz novella kötet része.

 A Községi Könyvtárban Őrzött -Milyen szerencse- gyűjtött ujságrészek között van a Kitüntetésérő. A Halál híréről. És egy terjedelmes cikk amit egyik tanítványa irt.

 

 

 

 {KATEGORIA_LEGLATOG szerzett TaaATOTTABB_MAI}

 

Oldal: Messze vitték hirünket
Falumúzeum Nagygeresd - © 2008 - 2024 - falumuzeumnagygeresd.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat